Szellem a gépben?

Programozó vagyok, de művész is. Szerintem ugyanis a programozás felfogható művészetként is, hiszen alkotómunka, melynek eredménye nem csak hasznos, de szép is. Ráadásul manapság egyre nagyobb szerepet kap az utóbbi, hiszen az informatika eredményeit egyre szélesebb körben és egyre többet használjuk.

De hogy jön ide a szellem?

Az Asimov műveinek szellemében készült “Én a robot” című, sokszor és sokak által kemény kritikával illetett filmben hangzik el a következő néhány mondat:

A szellem mindig ott rejtőzött a gépben.  Szétszórt kódtöredékek…  …melyek váratlanul programokba tömörülnek.  Kiszámíthatatlanságuk felveti a kreativitás kérdését…  …a szabad akaratét és az úgynevezett lélek mibenlétét is.

Innen származik a blogom címe, de a félreértések elkerülése érdekében szeretném tisztázni, hogy nem értek egyet az idézettel. Bármilyen jól hangzó mondatok is ezek, teljesen alaptalanok, mivel a számítógép működési elveiből fakadóan képtelen a gondolkodásra, ahogyan az emberi agy is képtelen a számítógéppel összemérhető teljesítményekre, ha matematikai műveletekről, vagy azokra visszavezethető dolgokról van szó. Szerintem a lélek – vagy más szóval a szellem – az Ember és addig jó, amíg ez így is marad.

Az ember és a gép közötti ellentét és szimbiózis jellemzi a blogomat is, egyszerre szakmai és személyes, de egyik sem igazán, inkább egyfajta egyveleg, az arany középút.

Reklámok

Szellem a gépben?” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s